A múltkor csak a korábbi busszal tudtam menni éjszakára, így rengeteg időm volt műszak kezdésig. Ilyenkor be szoktam menni a központba, sétálok egyet, könyvesbolt, egyebek...És most adventi vásár. Bár nagyon nem merültem el a forgatagba, mert ez egy tervezett családi program, de azért a kézműves kuckókat meglestem. :)
Az egyik kis házikónál idős hölgyek áradoztak, természetesen vásárlás nélkül...Mivel teljesen bele tudtam élni magam a helyzetbe, hiszen én is jártam nem egyszer így, elhatároztam, hogy a következő adandó alkalommal visszalátogatok, és lehetőségeimhez mérten valamit mindenképpen venni fogok. Valami olyat, aminek én magam egyenlőre nem álltam még neki.
Ez ma meg is történt, kicsit elbeszélgettem a hölggyel, mindent Ő maga készít, ( a varrógép ott állt a házikóban, tehát folyt a munka ) , elmondtam miért vagyok ott, és megvettem ezt a gyönyörűséget.. A kézművességből megélni sajnos nem, vagy nagyon nehezen lehet, úgy éreztem, hogy tiszteletemet tudom így kifejezni Iránta. :) Kölcsönösen szorítunk egymásnak az adventi vásárunk sikeréért! ( Borzasztóan izgulok! , de nagyon várom is ... )
Ha módotok van rá, tegyetek Ti is értük!!!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.