Több könyvben is gondolkodtam, viszont ez volt éppen kézközelben kórházba induláskor, így ezt vittem magammal. ( mert ugye könyvek előbb voltak összerakva, mint ruhák... )
Valóban nem olvastam gyerekkorom óta, bár akkor viszont elég sokszor, így a történet cseppet sem volt ismeretlen. Igaz, a kihívás pontja sem erről szólt.
Jó volt újra olvasni: emlékszem annak idején mennyire irigyeltem a balett táncosokat. Most is elcsodálkozok rajtuk, de nem hiszem, hogy az én programom lenne egy balett előadás végig ülése. Bár évek óta tervezem, hogy legalább a tévében megnézem a Diótörőt. ( Mivel a zenéje kifejezetten a kedvencem )
A története a könyvnek szomorú, egy árván maradt kamasz visszatalálása a tánchoz, az élethez. Az " új " családhoz. Első szerelem, első csalódás...mindez csíkos könyvbe sürítve.
Bár nem hinném , hogy a mai kamaszok ( legalábbis Kamillát látva ) ezeket a könyveket még aktívan olvassák, azért jó szívvel ajánlom, akár felnőtteknek is :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.