Gondolatok a kézművességről

Most, hogy alkalmam van feldolgozni egy kisebb levendulasövényt, eszembe jutott pár gondolat.

Kézműves vásárokon mindig kíváncsian nézelődtem, majd az árakon elszörnyedve, inkább csak inspirálódtam, ötleteket gyűjtöttem. Mondván : ezt én is meg tudom csinálni...vigasztaltam magam. Mert ennyi pénz a világon nincs amit az ember el tudna költeni ilyen szépségekre. :)

Nos, a lehetőség adva van, és tiszta lelkesedéssel vetettem bele magam a dolgok közepébe, hogy végre kiélhetem magam, és ilyen szépségek készülhessenek:

És hogy hogyan is készül egy ilyen zsák?

Először is: metszőollóval óvatosan lemetsszük a bokorról a szálakat, majd kiterítjük ( én a tetőtérben tudtam ), hogy jól kiszáradjon. Ez pár nap , és kb . így néz ki :

Utána lezsurmoljuk, vagy egy ollóval levagdossuk a virágokat. Mind a kettő időigényes, sőt fárasztó, hátfájdító folyamat...Hiába próbálja ugyanis az ember óvatosan szétteríteni, a szálak összekuszálódnak egy idő után. Ráadásul én az utolsó szemig, vékony szálig igyekszem megmenteni ( ha már egyszer van... )

A következő folyamat a legegyszerűbb: anyagokból zsákokat varrni. Én kapott anyagmaradékból dolgozom ( persze sokkal egyszerűbb lenne méteráruban venni valami gyönyörű anyagot, csak simán levágok egy részt ,villámgyorsan meg lehet varrni ) így kicsit nehezített a feladat, de a végeredmény mindenképpen egyedi :) Egy kis csipke, pár színes szalag..és :

És még lehet szépen szétmorzsolt levendulából egy különleges üveget megtölteni :

És ötletekben határ a csillagos ég.

Tehát a kézműves munka azért drága, mert sok idő, saját kézi munka, szeretet stb van beletéve.

Ki lehet próbálni, neki lehet állni, és akkor látni meg igazán, hogy egy szép kézimunka mögött, mennyi idő, és munka van :)