Nem szoktam bejglit sütni. Évről évre mindig inkább a kalácsra szavaztak. Aztán vettük a ...gazdaságos műbejglit.
Akkor legyen inkább itthoni. Sanszosan kirepedős, de a miénk. Saját diós, saját ízlés szerint, E-mentes...
A recept a Nosaltyról, Petráé ( nem akarom ide bemásolni, ha valaki kéri szóljon ). A töltelékben kicsi csavar: a diósban mazsola helyett orangeát, ill a másik igazi családi ízlés szerint : cukrozott kakaó, egy sorban marcipán darabok, aprított étcsoki, és egy kis reszelt narancshéj. ( bízva abban, hogy sok jó dologból csak jó jöhet össze... )
Természetesen a repedések megjöttek :) De egyáltalán nem zavar. Mindenkinek annyira mumus, hogy szinte megsértődtem volna egy tökéletes bejgli láttán :D
És a töltelék:
És azért lett kalács is:
Az előzőleg feltett Fonott kalács recept, felturbózva: marcipándarabokkal, citronáttal, orangeáttal, karácsonyi szórócukorral...( és mire ezt írom, már hűlt helye sincs :D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.