A könyv valóban olvasásra várva a polcomon pihent, majd ment tovább az útjára, vissza az Olvas-lakba.
Nadia Comaneci-ről már hallottam. Annyit, hogy tornász volt, és anno a rendszer elől Amerikába szökött.
Tehetséges tornász, akit felkaroltak, kitört a környezetéből, felemelték a csillagokig. Szeretője lett a diktátor fiának. Végül elmenekült. Italok, drogok, képmutatás, sztárallűrök. Nem egy egyszerű teremtés élete. Az újságíró, aki próbál információhoz jutni, és elmegy egészen az édesanyjáig, vállalva minden veszélyt, az anyuka aki " semmit sem tud" a szökésről.
Elolvastam. Valószínűleg meglettem volna ezek nélkül az információk nélkül is :)
Ajánlom: nem feltétlenül.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.